1901 júniusában Körösfői-Kriesch Aladár házat vett a gödöllői Erdő utcában, és saját tervezésű tapétáival és bútoraival, valamint torontáli szőnyegekkel rendezte be. E ház lett a magyar szecesszió egyetlen szervezett társulásának, a gödöllői művésztelepnek a magja. Őt követve itt telepedtek le olyan neves festők, szobrászok és tervezők, mint Belmonte Leó, Zichy István, Juhász Árpád, Thoroczkai-Wigand Ede, Remsey Jenő György, Medgyaszay István, Moiret Ödön, Raáb Ervin, Sidló Ferenc, Undi Carla, Mihály Rezső, de legfőképpen a telep másik vezető egyénisége, Körösfői barátja és sógora, Nagy Sándor.
1903-ban az Erdő utcában dobszó adta hírül, hogy szövőiskola nyílik. Körösfői-Kriesch Aladár Guillaume Margitot kérte fel a műhely gyakorlati vezetésére. A népi szövést és a legbonyolultabb technikát követelő gobelinfajták készítése történt itt a kolónia művészeinek tervei alapján.
A művészkolónián pezsgő élet volt. Kriesch zongorázott, verset írt, színdarabokat és bábjátékokat mutattak be egymásnak a telep lakói, felolvasó esteket tartottak. Vasárnaponként a Zeneakadémia növendékei adtak koncerteket, de a drámákat író Remsey Jenő György egyik darabját, a György barát címűt Kolozsvárott is bemutatták. Zichy István díszleteket tervezett. Rendszeresen sportoltak, és mindannyian vallották: “a művészi környezetben az ember maga is értékes műtárgy legyen”.
Az összművészet eszméje a művészközösség mindennapjait is áthatotta. Céljuk Ruskin és Tolsztoj erkölcsi-esztétikai elvein alapuló közösségi élet, egy sajátos művészi légkör megteremtése, kialakítása volt. Családias meghittség és puritán életvitel, a mű és a környezet összhangja, ennek megteremtésével a gödöllői műhely jellegzetesen századfordulós képződmény volt.

A gödöllői művésztelep, tevékenységének a magyar kultúrában betöltött értékteremtő szerepe elismeréseként, 2005 szeptemberében Magyar Örökség Díjat kapott. A díjat a művésztelep muzeális kincseinek gondozója, a Gödöllői Városi Múzeum vette át.

Az egykori Erdő utca – ma Körösfői Kriesch Aladár utca – művésztelepi házai közül négy maradt fenn: a szövőműhely (47.sz.), Körösfői-Kriesch Aladár háza (28.sz.), az erősen átalakított Belmonte-ház (34.sz.) és a Nagy Sándor-ház (36.sz.). Remsey Jenő 1929-ben épített, emléktáblával jelölt háza a Körösfői utca 6. szám alatt áll. Felújításában jelentős érdeme van alapítványunknak. Az épületek a Szecessziós túra alkalmával tekinthetők meg, a Gödöllői Városi Múzeum szervezésében.
A gödöllői művésztelep tevékenységét, életmódját Magyarország egyetlen állandó szecessziós kiállítása mutatja be a Gödöllői Városi Múzeumban.