Aktualitások

KÖRÖSFŐI-DÍJ

szolgálatszolgálat2


A Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány Kuratóriuma nagy tisztelettel és szeretettel emlékszik az 1 éve, 2019. október 04. napján elhunyt Körösfői Lászlóra, a Kuratórium egyik alapítójára és elnökére.

_TGG3762_m


KÖRÖSFŐI DÍJ – Felhívás

2020 felhívás belső

felhívás 2020 külső

JAVASLAT belső

JAVASLAT borító 2020

 

Körösfői-Kriesch Aladárra emlékezünk

2020. június 16-án éppen száz esztendeje volt annak, hogy Körösfői-Kriesch Aladár, a jeles festő- és iparművész, a gödöllői művésztelep megalapítója meghalt.

Körösfői-Kriesch Aladár jelentős magyarországi és külföldi ismertség és elismertség után, 1901-ben választotta Gödöllőt lakhelyéül. Már korábban is megfordult a településen. Dénes Jenő, Körösfői-Kriesch Aladár életrajzírója szerint a nyarakat a fiatal művész Székely Bertalanéknál, Szadán vagy egy jó ismerősüknél Gödöllőn, Szontághéknál töltötte. (Egyelőre a Szontagh családot még nem tudtuk azonosítani.) A visszaemlékezés szerint, a nyaralásokon sokat festett. A művész, ismerve a települést, 1901-ben választott magának házat az akkori Erdő utcában, ami ma Körösfői-Kriesch Aladár nevét viseli. Leszármazottai ma is lakják a házat, amelyet emléktábla jelez. Az utca akkor még a község szélén helyezkedett el, ami mellett a végtelen erdők és mezők kedveztek a művész családról, művészetről és életről alkotott elképzelésének. Gödöllő gyönyörű fekvése, egészséges levegője és nem utolsósorban Budapesthez való közelsége, jó közlekedése is segítette Körösfői-Kriesch Aladár választását. Gödöllőn gyakran látogatták művésztársai és barátai, akik hosszabb időt is eltöltöttek műtermében. Pár éven belül kialakult itt egy művésztelep. Körösfői-Kriesch Aladár idehívta Veszprémből barátját és sógorát, Nagy Sándort és Párizsból Belmonte Leót, akiknek házat tervezett művészbarátjuk Medgyaszay István. A házak a mai Körösfői-Kriesch Aladár utcában és lábszomszédként az Erkel utcában a mai napig láthatóak, azonosíthatóak. Körösfői-Kriesch Aladár szeretett Gödöllőn élni. Festményein találkozunk kertjeik, de távolabbi környezetük ábrázolásával is. Ezek a képek helytörténeti érdeklődésre is igényt tarthatnak.Gödöllő őrzi Körösfői-Kriesch Aladár emlékét. A Gödöllői Városi Múzeum a művész által alapított művésztelep alkotásait, a róluk szóló írott anyagot, fényképeket gyűjti és feldolgozza. Kiállításain, kiadványaiban kiemelten mutatja be a művész személyét és munkásságát. Körösfői-Kriesch Aladár születésének 150. évfordulóját Gödöllő városa a szecesszió évének nyilvánította és kulturális intézményeiben a programok ennek szellemében zajlottak 2013-ban.

Őriné Nagy Cecília (Az írás teljes terjedelmében a szolgalat.com-on és Facebook-oldalunkon olvasható)


Aladár napi művészeti est  –  hagyomány és értékápolás

2020. 02.22.

Körösfői-Kriesch Aladárra, az egykori gödöllői művésztelep alapítójára emlékeztek a már hagyományosnak számító Aladár napi művészeti esten.

A Frédéric Chopin Zenei AMI hangversenytermében megtartott rendezvényen Babarczy Tamás, a Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány kuratóriumának titkára elmondta, a rendezvény a hajdani művésztelep Aladár napi köszöntéseket idézi meg. A programban Ferenczy Beáta (zongora), Kertész Mátyás (cselló), Mikulik Márton (zongora), Pertis Szabolcs és tanítványai (népi furulya, duda, ének, citera), Petruska Emma (cselló), Szalay Gergő (zongora) és Várallyay Eszter (hegedű) működött közre.

Az alapítvány által kitüntetettek közül ez alkalommal Szekeres Erzsébet textilművész munkásságával ismerkedhetett meg a közönség. A Gödöllő Díszpolgára címmel kitüntetett alkotóval Kecskés József beszélgetett, aki úgy fogalmazott: Szekeres Erzsébet a keresztény kultúra, hit és identitás mentén alkotta műveit. Választott témáit, munkáit ökumenikus szemlélettel közelíti meg. A beszélgetés során a közönség átfogó képet kaphatott a művész munkásságáról, meseillusztrációitól egyházi témájú művein át meseszőnyegeiig – ezekből a gazdag anyagokból vetítés segítségével kaptak ízelítőt. Szekeres Erzsébet elmondta, mindig arra törekedett, hogy amit tovább ad – bármely témában – igaz legyen. Ez sok tanulást kívánt, de ezt sosem bánta. Fontosnak tartotta kiemelni a múlt megismerését és értékeinek ápolását. Úgy fogalmazott: „Aki múltját nem ismeri, jelenét nem érti, jövőjét nem építi.” 

maxresdefault (1) maxresdefault szekeres_erzsebet