ARCHÍVUM

 2020.

ÁTADTÁK A GÖDÖLLŐ KULTÚRÁJÁÉRT DÍJAKAT

Sukta Józsefné és a Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány vehette át a Gödöllő Kultúrájáért Díjat Share Idén is díjátadással ünnepeltük a Magyar Kultúra Napját. Január 22-én a Művészetek Házában megtartott ünnepségen Gémesi György polgármester mondott köszöntőt, majd a képviselőtestület döntése értelmében Sukta Józsefné, hazai és nemzetközi szintű kiemelkedő munkájáét, az iparművészek összefogásában lévő szerepéért, a képzőművészet ápolásában való tevékenységéért, és a Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány a gödöllői szecessziós iparművészetben, a helytörténetben és a kulturális életben végzett színes és magas színvonalú szakmai tevékenységéért vehette át a Gödöllő Kultúrájáért Díjat. Az alapítvány nevében Babarczy Tamás titkár vette át az elismerést.

A díjátadást követő ünnepi műsorban a Frédéric Chopin Zenei Alapfokú Művészeti Iskola diákjai és tanára (furulyaegyüttes: Pirkó Emma, Sződi Júlia, Baji Boglárka, Sorompó Attila, Szabó Hunor; hárfaduó: Lázár Margaréta, Szentgáli-Varga Villő; “Fekete Gyöngy” klarinétkvartett: Bernácz Ábel, Fülöp Áron, Cserbik Róbert, Éder Áron; Albert János – duda, Pertis Szabolcs -duda. Felkészítő tanárok: Z. Molnár Ildikó, dr. Rásonyiné Brecz Annamária, Bakos Ferenc) működtek közre.

Sukta Józsefné Zsuzsa 2002-től dolgozik a Gödöllői Iparművészeti Műhelyben (GIM-Ház), mint háztitkár. Ezek alatt az évek alatt minden rendezvény, amely a Gödöllői Iparművészeti Műhelyhez kötődik, az ő jó szándékú segítsége mellett valósult meg. Fontos szerepe volt a Gödöllői Kulturális Kerekasztal kialakításában. Miközben ellátja a helyi, a hazai és a külföldi kiállításokkal kapcsolatos adminisztratív feladatokat, folyamatosan biztosítja a gödöllői kiállítások látogathatóságát, a művészeti oktatás helyszíneit a műtermekben, és a ház üzemeltetetését. 2006- 2019 között közel száz kiállítás és rendezvény szolgálta a közalapítvány célkitűzéseit. Ezek mögött ott volt és van, közben vezeti a házat. Az ő tevékenysége összetett, ha szükséges, szakmai vezetést tart a kiállításon a látogatóknak, az óvodásoktól, a felnőtt vagy nyugdíjas csoportokig, de fogyatékos fiatalok esetén is nagy empátiával segít a művek megértésében. A Gödöllői Iparművészeti Műhely kiadványainak segédszerkesztői munkáit, adatellenőrzését szinte teljes mértékben ő végzi, a rendezvények, megnyitók, művészeti esték barátságos hangulata is nagyrészt neki köszönhető.

A Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány 1997-ben alakult a művész unokája, Körösfői László és felesége kezdeményezésére, a művészetek iránt elhivatott emberek erkölcsi és anyagi támogatásával. Az eltelt több, mint két évtized alatt az alapítvány, illetve a kuratórium jelentősen hozzásegíthette városunk lakóit, hogy ismerjék és elismerjék azt a kulturális szellemi örökséget, amit Körösfői-Kriesch Aladár festő- és iparművész, a múlt század eleji híres Gödöllői Művésztelep létrehozója és vezetője az utókor számára, különösen a gödöllőiek számára hátrahagyott. Minden évben Körösfői-Kriesch Aladár születésnapján, október 29-én kerül sor az alapítvány Körösfői-Kriesch Aladár Emlékplakettjének átadására a kastély dísztermében. Az alapítvány létrehozása óta harmincheten részesültek a kitüntetésben és az azzal járó pénzjutalomban, az alapító okiratnak megfelelően mindannyian gödöllőiek. Az alapítvány kezdeményezésére 2007-ben közadakozásból elkészült Körösfői-Kriesch Aladár bronz mellszobra, amely Gáti Gábor szobrászművész alkotása. Állami pályázatok segítségével 25 millió Ft értékben felújították a Gödöllői Művésztelep jeles művészének, Nagy Sándornak a műteremházát. Az alapítványhoz fordulóknak támogatást nyújtottak már kollégiumi férőhelyhez, tanulmányút költségeihez, filmkészítéshez, eszközvásárláshoz, könyvkiadáshoz, kiállítások, előadások rendezéséhez, versenyeken, kurzusokon való részvételhez, hangszerjavításhoz, CD kiadáshoz is.

Babarczy Tamás kuratóriumi titkár  beszéde:

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, tisztelt ünneplő közönség!

Megható pillanat, hogy miután 23 év alatt 37 kitüntetést adtunk át és most átélhetjük, hogy milyen kitüntetettnek lenni! Tisztelt Polgármester Úr, tisztelt képviselőtestületi tagok, tisztelt ünneplő közönség!

A Körösfő-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány nevében tisztelettel köszönjük Gödöllő város vezetésének, hogy a 2020. évben Alapítványunknak ítélték a Gödöllő Kultúrájáért díjat. Alapítványunk 1997. évi létrehozása óta nagyon sok ember áldozatos tevékenysége hozta meg számunkra ezt a szép elismerést, amelyért itt most szeretnék mindenkinek köszönetet mondani. Mindenekelőtt néhai Körösfői Lászlónak, aki az Alapítványunkat megálmodta és létrehozta, aki töretlen lelkesedéssel, kitartással állandóan megújuló ötletekkel szolgálta az Alapítvány célkitűzéseit. Sajnálom, hogy tavaly október 14-én bekövetkezett halála miatt már nem érhette meg ezt a szép napot.

Köszönet illeti Alapítványunk kurátorait, akik lelkes, és odaadó munkájukkal 23 éve szolgálják az Alapítvány célkitűzéseit. Köszönöm Törpényi Sándor és Dr. Gellér Katalin munkáját, akik a kezdetekben voltak Alapítványunk kurátorai. Majd őket váltotta Buka Enikő és Körösfői Anna, míg Kecskés József és jómagam a kezdetektől kurátorok vagyunk. És köszönöm Badinszky Katalin munkáját, aki gondozza az Alapítványunk honlapját és a keze munkáját dicséri a meghívóink grafikai kivitelezése.

Szeretném megragadni ezt a felemelő és magasztos ünnepi pillanatot arra, hogy néhány szóban elmondjam Önöknek, hogy mi az Alapítványunk küldetése, és mi az amiért dolgozunk. Körösfői-Kriesch Aladár a művészi hitvallásában így fogalmazott:

„Az örök tűznek titkát, melyet szívem legmélyén Isten keze gyújtott, rettegve őrzöm.”

Alapítványunk tagjai tűzőrzők szeretnének lenni.  Szeretnék egyrészt megőrizni Körösfői Kriesch Aladár és az általa 1901-ben létrehozott gödöllői művésztelep szellemiségét, másrészről szeretnénk elismerésünket kifejezni a Gödöllőn élő és alkotó művészpedagógusoknak, akik áldozatos munkájukkal támogatják a fiatal pályakezdő művész tehetségeket. Nagyon hálásak vagyunk Gödöllő város művészeinek és művész pedagógusainak, hogy minden évben igen értékes ajánlásokkal segítik Alapítványunk munkáját. Minden évben október 29-én, Körösfői-Kriesch Aladár születésnapján ünnepélyes keretek között kerül átadásra a Körösfői Kriesh Aladár emlékplakett. Nagyon köszönjük valamennyi díjazottunknak, hogy munkájukkal emelik a Körösfői- Kris Aladár művészeti díj rangját, tekintélyét. Büszkék vagyunk továbbá arra, hogy 2007-től Alapítványunk kezdeményezésével városunk Múzeuma előtt ott állhat Körösfői-Kriesch Aladár mellszobra. Ezúton is köszönetünket és elismerésünket fejezzük ki Gáti Gábor Kossuth díjas szobrászművésznek nagyszerű munkájáért. Köszönjük továbbá mindazoknak, akik Nagy Sándor és Kriesch Laura, valamint Remsey Jenő mellszobrának felállításért fáradoztak. Mert ezzel a további 2 műalkotással Körösfői-Kriesch Aladár méltó társaságot kapott, és így kis csoportjuk mindenkinek eszébe juttatja a hajdanán itt működő és Gödöllőnek világhírnevet hozó művésztelepet. És végezetül nagyon köszönjük Gödöllő Város önkormányzatának és vezetőinek a támogatást, amellyel hozzájárulnak alapítványunk működéséhez. Továbbá hálás köszönet mindazoknak akik az 1%-os felajánlásukkal segítik a munkánkat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, hívjuk és várjuk Önöket a februárban megrendezésre kerülő, immár hagyományos Aladár napi Művészeti Estünkre.

díjátadó

oklevél


A MAGYAR KULTÚRA NAPJA – GÖDÖLLŐ

k


Díjátadással emlékeztek Körösfői-Kriesch Aladárra

Ünnepélyes keretek között átadták a Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány idei díját október 29-én este a Gödöllői Királyi Kastély dísztermében. Az elismerést Benedek Krisztina népi énekes, táncpedagógus, a Damjanich János Általános Iskola és a Frédéric Chopin Zenei AMI tanára vehette át.k Az ünnepségre minden évben az egykori gödöllői művésztelep alapítójának születésnapján kerül sor. Megemlékeztek a nemrég elhunyt Körösfői Lászlóról, az alapítvány létrehozójáráról is, aki haláláig betöltötte a kuratórium elnöki tisztét. A megemlékezés hagyományosan Körösfői-Kriesch Aladár szobránál, koszorúzással vette kezdetét, ahol a művész emlékét ápoló szervezetek és intézmények tisztelegtek, majd a kastélyban ünnepi műsorral és díjátadással folytatódott, ahol az ünnepi műsorban többek között a kitüntetett gyermekei is közreműködtek. A Gödöllő Királyi Kastélyban Kriesch György, Körösfői-Kriesch Aladár unokája előadásával idézték fel a gödöllői művésztelep alapítójának alakját. Ez alkalommal Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor barátságába pillanthatott be a közönség a két művész alkotásain keresztül. Itt került sor a Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti-díj és Emlékplakett átadására is. Az elismerést Benedek Krisztina részére Babarczy Tamás, a kuratórium titkára adta át. A kitüntetettet L. Péterfi Csaba, Gödöllő város önkormányzatának kommunikációs igazgatója méltatta, aki kiemelte: Benedek Krisztina mindig hű maradt szülőföldjéhez a galgamentéhez, hű maradt szeretett városához Gödöllőhöz, gyökereinkhez a magyar népikultúrához. Ebből merít minden nap előadómű – vészként, pedagógusként és édesanyaként is. Ismertet – te Benedek Krisztina pályafutását és eredményeit, valamint szólt azokról a sikeres növendékeiről, akik kiváló eredményeket értek el, valamint azokról, akik a művészpályán találták meg jövőjüket. A laudációban felelevenített egy történetet, ami szerint, amikor Orbán Balázs néprajzkutató meglátogatta a Jersey szigetén emigrációban élő Victor Hugot, az író azt mondta a lelkes és tettre kész fiatalembert megismerve, hogy ötven ilyen emberrel sikerre lehetne vinni egy forradalmat. – Victor Hugo szavaival csak félig egyetértve, de máshogy fogalmazva én úgy gondolom 50 hasonló emberrel mint Benedek Krisztina, akiben ennyi energia, tettvágy, haza és munkaszeretet, valamint az ifjúság, a következő generáció szeretete és tisztelete megvan, ha nem is forradalmat, de biztosan egy sokkal jobb jövőt tudnánk teremteni – zárta gondolatait L. Péterfi Csaba. A díj átvételét követően Benedek Krisztina megemlékezett azokról a tanárokról és művészekről, akik életében meghatározó szerepet játszottak. Beszédében kiemelte, milyen fontos szerep jut a pedagógusoknak a gyerekek életében: a meghatározó, jó tanárok nem csak egyengetik a diákok útját, hanem példát is mutatnak számukra. Az est ünnepi műsorában Annus Réka népi énekes, Széphalmi Pál táncművész, valamint a Frédéric Chopin AMI egykori és mai növendékei Lázár Eszter Margaréta (hárfa), Szentgáli-Varga Villő Árnika (hárfa), Benedek Benjámin (zongora), és a Cibri énekegyüttes (népi ének) közreműködött, valamint Körösfői Anna, Körösfői-Kriesch Aladár dédunokája olvasta fel Nagy Sándor írását. 

(Gödöllői Szolgálat – 2019. november 5.)


Végső búcsú Körösfői Lászlótól

Október 21-én, lapzártánkkal egyidőben a Dózsa György úti temetőben kísérték utolsó útjára Körösfői Lászlót.l Gödöllő egykori országgyűlési képviselője, aki több cikluson át önkormányzati képviselő is volt, életének 86. évében, október 4-én hunyt el. Körösfői László elemi iskolába Gödöllőn járt. Középiskolai tanulmányait – a szülõi ház katolikus indíttatásának megfelelõen – a helyi Premontrei Gimnáziumban kezdte. Az iskola államosítása után az Állami Ady Endre Gimnáziumban tanult, majd 1951-ben a mátyásföldi Corvin Mátyás Gimnáziumban érettségizett. 1958-ban szerzett diplomát a budapesti Építõipari és Közlekedési Mûszaki Egyetemen, majd 1963-ban elvégezte a BME mérnök-tanári szakát is. 1958-tól huszonhárom évig a gödöllõi 202. sz. Madách Imre Ipari Szakmunkásképzõ Intézet és Szakközépiskola mérnök-tanáraként dolgozott. 1981-1990 között az iskola igazgatóhelyettese, 1990-tõl 1994-ig óraadó. 1976 és 1982 között óraadóként a BME Tanárképzõ Intézetében didaktikát és szakmódszertant tanított. 1981-től egy évtizeden keresztül a gödöllői női röplabdacsapat edzőjeként tevékenykedett, majd a Gödöllői RC megalapításában is tevékenyen részt vett, amelynek évtizedeken keresztül elnökségi tagja, majd tiszteletbeli elnöke volt. Az ő elnöksége alatt szerepelt utoljára a magyar férfi röplabda-válogatott az Európa-bajnokságon. Nevéhez kapcsolódik a Körösfői Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány létrehozása, amely a neves művész emlékének ápolása mellett a művészet bármely ágában tehetséges gödöllői fiataloknak és a művészeti oktatást kiemelkedő színvonalon végző tanároknak az elismerését tűzte ki célul. Körösfői Lászlótól Gödöllő Város Önkormányzata, a Magyar Röplabda Szövetség és a gödöllői kulturális élet képviseletében búcsúztak tisztelői. (db)

(Gödöllői Szolgálat –  2019.október 22.)


KÖRÖSFŐI DÍJÁTADÓ ÜNNEPSÉG –  2019. október 29.

 MEGHÍVÓ 2019


KÖRÖSFŐI DÍJ – 2019.

felhívás 2019 belső

felhívás 2019 külső

JAVASLAT belső pdf

JAVASLAT borító 2019


 EMLÉKEZÉS KÖRÖSFŐI-KRIESCH ALADÁRRA

A Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány évek óta művészeti esttel emlékezik meg névadójáról Aladár napja alkalmából. A rendezvénynek idén is a Frédéric Chopin Zenei AMI adott otthont, ahol gyermekrajz kiállítással, valamint zenei és színházi produkciókkal tisztelegtek az egykori gödöllői művésztelep alapítója előtt. Február 24-én, a Frédéric Chopin Zenei AMI-ban sorra kerülő rendezvényen a Halász Tibor által vezetett Club Színház tagjai improvizációkal mutattak be, zene produkcióval pedig Baji Boglárka, Juhász Enikő és Lukács Lilla Réka, majd Lendvai József (hegedű) és Mikulík Márton (zongora), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói, valamint Telek Zsuzsa zongoratanár és tanítványa, Váray Domonkos közreműködött. Az esthez kapcsolódóan az Erkel Ferenc Általános Iskola 3. a. osztályos tanulóinak rajzaiból rendeztek kiállítást, a gyerekek a barátság témakörében készítettek alkotásokat.   

(Fotók: Chopin Zenei AMI)


GÖDÖLLŐ ÉS FINNORSZÁG KAPCSOLATA

A Gödöllői Magazin legutóbbi számában dr Biacsi Zsuzsa háziorvossal készült igen érdekes, színes interjút olvashattunk. Ebből megtudhattuk, hogy a gödöllői doktornőnek tulajdonképpen második otthona Finnország, azon belül a finnországi Forssa  városa. Különösen megfogott az az őszinte baráti szeretet, amit a doktornő Finnország iránt tákörösfői síplál. A cikket olvasva arra gondoltam, hogy vajon ma hányan tudják Gödöllőn, hogy már 100 évvel ezelőtt szoros baráti szeretet kapcsolt össze finn és gödöllői magyar művészeket! Akseli Gallen-Kallela (1865–1931) a finnek híres művésze és építésze, a Kalevala illusztrátora, és Körösfői – Kriesch Aladár , a múlt század eleji nemzetközi hírű Gödöllői Művésztelep vezetője testi-lelki jó barátok voltak, Akönarcképseli Gallen (képünkön) sokszor járt Gödöllőn is. Azt pedig alighanem senki sem tudja, hogy a művésztelep tagjait finn barátaik látták el – az akkor még Gödöllőn ismeretlen – sílécekkel. Ezek a sílécek egészen mások  voltak  mint a maiak. Két méternél is hosszabbak voltak, a cipőt a lábfejnél csak egy szíj tartotta össze. Télen a legkedveltebb sportolása volt a síelés a művésztelep tagjainak. A hölgyek hálából egyforma fehér finn sapkát varrtak a párjaiknak a síeléshez, és ha külön úton találkozott az Erzsébet parkban vagy az erdőben két síelő, akkor úgy köszöntek egymásnak , hogy  „Suomi„  (Finnország). Hogy milyen volt Axeli Gallen és Körösfői-Kriesch  Aladár  barátsága, azt egy zeneakadémiai történettel tudom legjobban bemutatni. 1907-ben készült el a Zeneakadémia a Liszt Ferenc téren, és az épületben három freskó elkészítését is Körösfői-Kriesch  Aladárra  bízták. A földszinten az egyházi zene és egy menyegzői jelenet ábrázolása kapott helyet, az emeleti társalgóban pedig a „Művészet  forrása„ c. csodálatos freskót festette meg nagyapám. A művészet forrását egy kút jelképezi, melynek vize az élet vize, s akik az életet keresik, merítenek a kút vizéből. És jönnek mélységes áhítattal a zarándokok, tudósok, költők, zenészek, festők, mind a tudomány és művészet ihletett képviselői, és merítenek az élet vizéből. A forrás tetején géniuszok csoportja áll: az építészet, festészet, szobA MŰVÉSZETrászat, irodalom és zene megtestesítői. Mély csengésű zeneiség hatja át a képet, melynek aktjai sohasem mutatnak testiséget, a tiszta erkölcsi légkör, amelyben élt az alkotó, jut bennük kifejezésre. A freskó átadására képszentelőt rendezett a kultuszminisztérium. Eljött gróf Apponyi Albert miniszter is, és a kíséretében vele heves beszédbe elegyedve Akseli Gallen–Kallela is, aki franciául, németül vegyesen vitatkozva kísérte a minisztert. Akseli Gallen vitte a szót  felháborodva : „– Hát ilyet! Mert meztelen alakot látott, az neki erkölcstelen, az ő minisztersége alatt ilyen nem készülhet, le akarta veretni! Megmondtam neki, ő csak egy kis időre miniszter és felelős, de Kriesch művész marad, aki még sok kiváló dolgot fog produkálni hazájának. Magyaráztam, hogy az én hazámban annyi  vagyok mint a miniszter. Nálunk nem csak a politikus közéleti személyiség, hanem mindazok, akik kiválóságuknál fogva megérdemlik, mert hozzájárultak országuk nagyságához és híréhez. Ez úgy látszott nagyon új volt neki! Pedig egy ország csak úgy ország, ha egyformán értékeli, elismeri és bevonja országos ügyekbe az igazi kiválóságait, ha nem is a parlament keretén belül„.  Akseli-Gallen határozott fellépése eredményes volt. A miniszter visszavonót  fújt. Így mentette meg  Akseli-Gallen  Aladárnak egyik legjelentősebb képét a miniszteri hatalom önkényétől. A zeneakadémiai  freskó jelenleg is eredeti szépségében díszíti egyik legjelentősebb középületünket.

 Körösfői László

(Gödöllői Szolgálat – 2017. augusztus 15.)


A sízésről  – Sebestyénné dr. Kriesch Margit visszaemlékezése

A minap elhangzott a kérdés rádióban: miképpen került a sí sport Közép-Európába? Precíz választ nem kaptunk rá. Ilyen formában én se tudnék rá válaszolni, de hogy hogyan került Magyarországra, azt – bizonyára többek között – én is el tudom mondani. Elsősorban saját tapasztalatomból, és édesapám elmondásából. Ezzel kapcsolatban néhány szóval el kell mondanom, hogy apám, Körösfői Kriesch Aladár festőművész 1901- ben Gödöllőn telepedett le, ott építette fel műtermét, és rövidesen  körülötte kisebb művésztelep fejlődött ki családosokból és fiatalabbakból, kiknek vezetője lett. Ő a művészetek terén is sokoldalúan érdeklődő ember volt /festészet mellett szobrász, szőnyeg-, mozaik-, és üvegablak-tervező/, de korcsolyázott, legény ember korában vívott is, Rómában egy ízben bronzérmet is nyert.

A gödöllői településhez odaköltözött 1905 nyarán a svéd származású Leo Belmonte, festőművész és gobelinszövő, aki már előzőleg is járt Magyarországon /Diódon/, mivel Párizsban végezve tanulmányait, összeismerkedett ott tanuló magyar művésznövendékekkel /pl. Nagy Sándorral/. Belmonte francia nőt vett feleségül, de fivére Stockholmban élt, s onnan jött később látogatóba Gödöllőn lakó testvéréhez és annak családjához. Mindjárt meg is ígérte nekik, hogy majd küld síket, és újra sízhetnek mint Svédországban. Két pár sít küldött, egy párat a testvérének, egyet apámnak. Ezek kötéssel ellátott norvég sík voltak. Belmonte-éknak még akkor nem volt házuk Gödöllőn /később építették a Medgyaszay tervezte szecessziós házat/. A síket ott tartották a mi nyitott verandánkon.

Abban az időben hosszabb ideig Budapesten tartózkodott Axeli Gallen_Kallela híres finn festő/ a Kalevala illusztrátora/. Egyik délután eljött több pesti művésszel és kultuszminisztériumi úrral apám műtermébe, életre szóló mély barátságot kötöttek, mint művészlelkek és hasonló gondolkodók. A műterem megtekintése, szakmabeli megbeszélések, vidám teázás és kínálások után készülődtek visszafelé Budapestre. Abban az időben még nem volt villamos-összeköttetés csak vonat, ami ritkábban is járt, és a MÁV állomás távolabb is volt lakásunktól. Ilyenkor lehetett rendelni kocsit az állomáshoz, vagy télen szánkót. A szánok már a házunk előtt álltak indulásra készen, Gallen azonban megpillantotta a síket a verandán, minden egyébről megfeledkezve ledobta télikabátját, valami madzaggal összekötötte a bokája felett a nadrágját, és felkapott egy pár sít.

A mi kertünk vége érintkezett az uradalmi réttel, ahol már kitűnő sípálya terült el. Nekiindult és percek alatt a szó szoros értelmében árkon bokron túl volt, ti. A kertünk és a rét között egy árok és galagonya meg kecskerágó bokrok voltak. Leshették a társak, várhattak a szánkók, amíg kipirulva, boldogságtól sugárzó arccal visszaérkezett. Tekintettel arra, hogy úgy írom le ezt a történetet, hogy szórul szóra igaz, azt most nem tudom állítani, hogy végül is elérték még az utolsó percben a vonatot, vagy csak a következővel mentek el.

Itt most azzal folytatom, hogy apám és Gallen abban is rokonlelkek voltak, hogy mindkettőjüket nagyon érdekelte a népművészet. Így apám elhatározta, hogy kedves barátjának megmutatja legkedvesebb népművészeti lelőhelyét Kalotaszeget, illetve Körösfőt. Össze is beszéltek többen, és el is indultak. Az már tavasz elején volt, Budapest körül már nem nagyon volt hó. Bánffyhunyadon szálltak le /akkor még nem kellett útlevél/. Egyszerre csak Akseli Gallen felkiáltott: ”Itt valaki sít hozott!”. És tényleg, az úgynevezett paklikocsiból két pár sít dobtak ki. „Az én voltam.”-válaszolt apám mosolyogva. Erdélyben még nagy hó volt, és a Vlegyászán még remekül síztek. A.Gallen lelkesen megígérte, hogy nekünk is fog küldeni síket, hadd űzhessük itt is ezt a nagyszerű sportot, ami náluk, finneknél, közlekedési eszköz is. Majd küld a gyerekek részére is, adjuk meg a méreteket/magasság, súly/; felszereléssel, mert a finn síkhez különleges cipő és harisnya kell. Nemsokára aztán a gödöllői MÁV alkalmazottak legnagyobb csodálkozására kilenc pár sí érkezett az állomásra.


KÖNYVAJÁNLÓ

A Gödöllői Városi Múzeum új kiadványa

korosfoi_monografia

Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) festő- és iparművész monográfiája és oeuvre katalógusa. A kötetet szerkesztette Őriné Nagy Cecília, az oeuvre katalógust szerkesztette: Farkas Zsuzsa és Őriné Nagy Cecília, Gödöllői Városi Múzeum, 2016, 304 oldal.

A tulajdonképpen két egybefűzött kötetből álló könyv első részét a gödöllői művésztelepet megalapító Körösfői-Kriesch Aladár születésének 150. évfordulójára rendezett konferencia tanulmánykötete, a második részét az oeuvre katalógus foglalja el. Mindkettő mögött számos év művészettörténeti kutatómunkája áll, amely összegzésének tekinthető a publikáció. Oldalait lapozgatva az olvasó teljes képet kap a művészet és mesterség egységét valló, kimagaslóan gazdag és szerteágazó életmű jelentőségéről. A tanulmánykötet nemcsak összegzését nyújtja Körösfői-Kriesch Aladár művészetének, hanem az alapját is képezi jelenlegi művészettörténeti megítélésének. A különböző szakterületeket érintő és a legfrissebb kutatási eredményeket felvonultató tanulmányok kitérnek többek között a freskófestészetének technikai-mesterségbeli oldalára, az iparművészeti tervező-tevékenységének, valamint az ezzel összefüggő művészi hitvallásának az írott forrásokon alapuló bemutatására. Hiánypótló értékkel rendelkezik portréfestészetének, szobrászi tevékenységének és a művészképzésben betöltött szerepének részletes elemzése. Természetesen nem maradhattak el az életművel évtizedek óta foglalkozó művészettörténészek nagyszabású tanulmányai sem: Keserü Katalin ornamentika-történeti szempontból vizsgálta az életművet, Gellér Katalin pedig a misztikus tanok hatását elemzi, a teozófiai mozgalom eszméit mutatja be a gödöllői művész alkotásain keresztül. Körösfői-Kriesch Aladár hiteles személyiségképének és valós, mindennapi életvitelének körvonalazásához a leszármazottak életrajzi feljegyzései, visszaemlékezései járulnak hozzá. A közlésre került bensőséges hangú, szívmelengető családi anekdoták tovább színesítik a kötet tartalmát.A terjedelmes életműkatalógus kronologikus rendben összeállítva – a vázlatokkal együtt – több mint kilencszáz tételt tartalmaz. A leírásokat – amennyiben fellehető volt – kisméretű műtárgyfelvételek is kiegészítik. A kötet bőséges dokumentációval rendelkezik, melybe a művész fotódokumentációval ellátott életrajzi kronológiája, teljes kiállításjegyzéke, és válogatott bibliográfiája tartozik bele.A könyv megjelenését támogatta Gödöllő Város Önkormányzata, a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia.
(Magyar Múzeumok – a PULSZKY TÁRSASÁG-MAGYAR MÚZEUMI EGYESÜLET  online magazinja )


Körösfői-Kriesch Aladár szobra – Szabadság tér 5.

A Gödöllői Művésztelep alapítójának szobra a Gödöllői Városi Múzeum előtt áll, mintegy nyitányként ahhoz a múzeumi sétához, amellyel a művésztelep tevékenységét és az ott élő művészközösség sajátos életmódját ismeri meg a látogató, Magyarország egyetlen állandó szecessziós kiállításán.

The statue of the founder of the Art Colony of Gödöllő is placed in front of the Town Museum. It serves as an overture to the museum-tour which presents the once-existed colony’s activities and the specific way of life of the people living in that community. It presents also Hungary’s sole permanent exhibition of Art Nouveau.

f277740de282653d47ff66ae63b588f2_1


2019.

EMLÉKEZÉS KÖRÖSFŐI-KRIESCH ALADÁRRA

A Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány évek óta művészeti esttel emlékezik meg névadójáról Aladár napja alkalmából. A rendezvénynek idén is a Frédéric Chopin Zenei AMI adott otthont, ahol gyermekrajz kiállítással, valamint zenei és színházi produkciókkal tisztelegtek az egykori gödöllői művésztelep alapítója előtt. Február 24-én, a Frédéric Chopin Zenei AMI-ban sorra kerülő rendezvényen a Halász Tibor által vezetett Club Színház tagjai improvizációkal mutattak be, zene produkcióval pedig Baji Boglárka, Juhász Enikő és Lukács Lilla Réka, majd Lendvai József (hegedű) és Mikulík Márton (zongora), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói, valamint Telek Zsuzsa zongoratanár és tanítványa, Váray Domonkos közreműködött. Az esthez kapcsolódóan az Erkel Ferenc Általános Iskola 3. a. osztályos tanulóinak rajzaiból rendeztek kiállítást, a gyerekek a barátság témakörében készítettek alkotásokat.           (Fotók: Chopin Zenei AMI)


 aladárnapfedő aladárnaphátlap


2018.

KÖRÖSFŐI DÍJÁTADÓ ÜNNEPSÉG – 2018.

Ünnepélyes keretek között adták át a Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány díjait október 29-én este a Gödöllői Királyi Kastély dísztermében. Az elismerést idén Mikulík Márton János, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója és Fábián Dénes Zoltán képzőművész, művésztanár vehette át Körösfői Lászlótól, a kuratórium elnökétől. A díjat minden évben az egykori gödöllői művésztelep alapítójának születésnapján adják át. A rendezvény hagyományosan Körösfői-Kriesch Aladár szobránál, koszorúzással vette kezdetét, ahol a művész emlékét ápoló szervezetek és intézmények tisztelegtek. Gödöllő Város Önkormányzata nevében dr. Pappné Pintér Csilla alpolgármester és L. Péterfi Csaba kommunikációs igazgató koszorúzott. Ezt követően a kastélyban került sor az ünnepélyes díjátadásra. Ennek keretében dr. Keményfi Róbert néprajzkutató, egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem dékánja mutatta be „Dénes Jenő: Körösfői-Kriesch Aladár” című 1939-ben megjelent monográfiájának újrakiadását, ami a Debreceni Egyetem gondozásában jelent meg. Az ünnepi műsorban a Frédéric Chopin Zenei AMI növendékei és tanárai működtek közre. (j.k.)

 fábián marci


 2017.

ALADÁR NAPI MŰVÉSZETI EST

Rangos művészeti programmal emlékezett névadójára a Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány. Az Aladár napi esttel egy családi hagyományt elevenítettek fel néhány éve a művész unokái. A Fréderic Chopin Zenei AMI nagytermében megtartott rendezvényen Körösfői László, az alapítvány létrehozója idézte fel az egykori Aladár névnapokat, amelyeken nagy szerep jutott a zenének, amit a kiváló festőművész is nagyon kedvelt, aki maga is szívesen zongorázott. Ezeket élesztette újjá néhány éve az alapítvány, díjazottjainak közreműködésével.
A fellépők, és a rendezvényhez tartozó kiállítás alkotói átfogó képet adtak arról, milyen sok művészeti ág képviselőinek pályáját egyengette az alapítvány, valamint milyen sok kiváló pedagógus munkáját ismerték el a Körösfői-Díjjal.
Az Aladár-napi esten ez alkalommal Annus Réka (népdalénekes), Eszenyi Zsombor (klarinét – a Zeneakadémia hallgatója), Herczenik Anna (operaénekes), Langer Ágnes (hegedűművész), Puskás Máté (zongora – a Zeneakadémia hallgatója), valamint a zeneiskola kitüntetett tanárainak – Gálné Bagi Márta, Bartha Katalin és Béres Ágota – növendékei. Zongorán kísért Cser Ádám, Ferenczi Beáta és Sivadóné Benyus Hedvig)
Az eseményhez kapcsolódó kiállításon Bajkó Dániel, Debreczeni Zsófia, Goschler Tamás, Horváth Orsolya és László Lilla festőművészek, Hidasi Zsófi textiltervező iparművész, Katona Szabó Erzsébet és Remsey Flóra és Szekeres Erzsébet textilművészek, Lőricz Áron építőművész s Remsey Dávid grafikusművész munkái láthatók. A tárlatot Sz. Jánosi Erzsébet nyitotta meg.

  1. rész:
    <iframe title=”indavideo video player” allowfullscreen scrolling=”no” class=”indavideo-player”  id=”player-3b4e69d69f” type=”text/html” width=”640″ height=”360″ src=”//embed.indavideo.hu/player/video/3b4e69d69f” frameborder=”0″></iframe>2.rész:
    <iframe title=”indavideo video player” allowfullscreen scrolling=”no” class=”indavideo-player”  id=”player-3e2365f12b” type=”text/html” width=”640″ height=”360″ src=”//embed.indavideo.hu/player/video/3e2365f12b” frameborder=”0″></iframe>

Eszenyi Zsombor és Halász Tibor kapták az idei Körösfői  emlékplakettetkörös1

Eszenyi Zsombor, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója és Halász Tibor drámapedagógus, a Club Színház művészeti vezetője vehette át az idén megalapításának 20. évfordulóját ünneplő Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány díját és emlékplakettjét. Az elismerést minden évben október 29-én, Körösfői-Kriesch Aladár, a Gödöllői Művésztelep egyik megalapítójának születésnapján adják át.

A vasárnap délutáni rendezvény a Városi Múzeum előtti Körösfői-Kriesch-szobornál kezdődött.

Pontosabban a múzeum előterében, mert a viharos időjárás nem tette lehetővé a szabadban való megemlékezést. Darányi László tárogatómuzsikájának felvezetője után a megjelenteket Kecskés József köszöntötte, majd Körösfői László, a művész unokája, az alapítvány kuratóriumának elnöke mondott rövid beszédet. Ezt követően helyezték el a szobornál a koszorúkat.

Ezt követően a Grassalkovich-kastély dísztermében került sor az alapítvány ünnepi estjére, amelynek első részében Kriesch György, a művész unokája tartott előadást, aminek címe “A középkori freskótechnika XX. századi megújítója: Körösfői-Kriesch Aladár” volt a címe.
Ezután következett a díjak átadása, amiket Körösfői László nyújtott át. A díjazottak közül a 14 éves Eszenyi Zsombort Kecskés Judit, Gödöllő város civil referense, a Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanára méltatta. Halász Tibort pedig Rehák Júlia, porcelántervező iparművész.

  

körös2körös3

(Gödöllő – Városi Információs Portál, 2017.11.06.)


 

Emlékezés a sír1művészre

Körösfői-Kriesch Aladár festőművész, a Gödöllői Művésztelep egyik alapítója 1920. június 16-án hunyt el.  A gödöllői Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány kurátorai június 12-i ülésükön úgy határoztak, hogy pár nap múlva, a festőművész halála napjának évfordulóján 18 órakor tiszteletüket teszik a művész sírjánál. 

Ezen a napon verőfényes napsütés volt, de délután 5 óra felé sűrű felhők gyülekeztek, és fél 6-kor igazi nyári zápor zúdult Gödöllőre. A kuratórium tagjai kétségbeesve hívogatták egymást, hogy mitévők legyenek. Végül úgy döntöttek, hogy nem mondanak le elhatározásukról.
Az égieknek – ügy tűnik – imponált elszántságuk, mert 17:50 körül már csak szemerkélt az eső, és 6 órakor ismét kisütött a nap.
A kurátorok meghatottan álltak a nagy művész sírjánál, ahol Körösfői László, a kuratórium elnöke elmesélte, hogy Körösfői-Kriesch Aladár eredetileg nem ide lett eltemetve, hanem a Farkasréti Temetőbe, dísz-sírhelyre.
 
Abban az időben nagy tisztelet övezte a Parlament és a Zeneakadémia freskót festő művészt. Ám a II. világháború után Magyarország akkori vezetői nem szimpatizáltak az Istenben hívő művésszel. Ideológiájuknak azzal kívántak megfelelő nyomatékot adni, hogy nem tűrték díszsírban nyugodni az idealista festőt. Ezért felesége – Újvárossy Ilka – férje hamvait Gödöllőre menekítette. Azóta békében, meghitt környezetben nyugodhat barátja, művésztársa, sógora, Nagy Sándor közelében.


 aladár

ALADÁR NAPI TISZTELGÉS –  2017. FEBRUÁR 19.

Művészeti esttel tisztelegtek Körösfői-Kriesch Aladár emléke előtt a képzőművész nevét viselő művészeti alapítvány kitüntetettjei és a díjazott művésztanárok növendékei. A Frédéric Chopin Zenei AMI nagytermében megtartott koncertet Aladár nap alkalmából hagyományteremtő szándékkal rendezték, a belépés ingyenes volt, a közönség tagjainak azonban lehetőségük nyílt az alapítványt adományokkal támogatni. A koncerten többek között Händel, Gershwin és Telemann szerzeményei, valamint Ady Endre, Szentgyörgyi Albert, Weöres Sándor, és Hamvas Béla gondolatai hangzottak el. Közreműködött a Gödöllő Consort, a Gyermek Vonószenekar Lázárné Nagy Andrea vezényletével, Farkas Benedek, Halmóczki Sarolta, Molnár Eszter, Sivadó Anna, Sivadóné Benyus Hedvig, Berkó Domonkos, Bernácz Ábel, Kovács Márton, Lázár Levente és Fodor László. Az est háziasszonya Barta Katalin volt. Az 1997-ben a művész unokája által létrehozott Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány a névadó gazdag szellemi és művészeti hagyatékának méltó megőrzése céljából támogatást nyújt a művészet bármely ágában tehetséges gödöllői fiataloknak,s elismerésben részesíti a gödöllői fiatalok művészeti oktatását kiemelkedő színvonalon végző pedagógusokat. Az alapítvány közhasznú, a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásával is támogatható: 18677818-1-13 Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány

Aladár nap 2017 aladár nap 20172

(Gödöllői Szolgálat, 2017. február 21.)


2016,

gyöngyvér

KÖRÖSFŐI-DÍJ: Táncpedagógust tüntettek ki  2016. OKTÓBER 29.

Vajda Gyöngyvér táncpedagógus, koreográfus, a Szent Imre Általános Iskola tanára, a Gödöllő Táncszínház művészeti vezetője részesült az idén a Körösfői-Kriesch Aladár-emlékplakett kitüntetésben.

A díjátadót megelőzően a Gödöllői Városi Múzeum előtti téren megkoszorúzták Körösfői-Kriesch Aladár mellszobrát. A múzeum előtti megemlékezésen a gödöllői művésztelep alapítójának unokája, az alapítvány kuratóriumának elnöke, Körösfői László mondott beszédet, majd koszorúzásra került sor.  Az önkormányzat képviseletében dr. Pappné Pintér Csilla alpolgármester helyezte el a megemlékezés virágait. A Gödöllői Királyi Kastély dísztermében tartott díjátadó ünnepség Körösfői László megnyitójával kezdődött, majd Mikulik Márton zongorajátékát követően dr. Révész Emese, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense Gyermek és gyermekművészet Körösfői Kriesch Aladár munkásságában címmel tartott előadást. Az elismerést Körösfői László, a Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány elnöke adta át. A díjazottat Varga András, a Szent Imre Katolikus Általános Iskola igazgatója és dr. Horváthné Homolya Szilvia méltatta. Mint elhangzott, Vajda Gyöngyvér képzettsége alapján a felsőoktatásban is taníthatna, de a közoktatásban találta meg képességei kibontakoztatásának igazi területét. Az általános iskolás diákokat a testnevelés és a táncoktatása mellett az illemszabályok megismertetésével is a kulturált európai embereszmény felé közelíti.  Tevékenysége a Művészetek Házában is sokrétű, ami napjainkban a Gödöllő Táncszínház produkcióiban teljesedik ki. Vajda Gyöngyvér köszönetnyilvánítása után Szabó Áron (zongora), Bali G. Bettina (hegedű), Virágh Eszter (ének) és Virágh Gyöngyvér (tánc) rövid műsorszáma következett, majd Sebők Melinda szavalata hangzott el. Végül az est műsorvezetője, Fodor László vezetésével a Forest Dixie Band játszott; a második számban táncra perdült Janicsek Gábor és P. Tóth Beáta.

(Gödöllői Szolgálat, 2016. november 8.)


2015.

Fiatal tehetségeket támogat a Körösfői Alapítvány –  Tisztelgés a művésztelep alapítója előtt – KÖRÖSFŐI-DÍJ

Annus Réka népi énekművész és Laurán Apolka, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója kapta idén a Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány díját és emlékplakettjét. Az elismerést október 29-én, a Körösfői-Kriesch Aladár születésének évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen adták át.réka

A rendezvény a Gödöllői Művésztelep egykori alapítójának szobránál kezdődött, ahol Janurik Réka népdalcsokrot adott elő, majd Körösfői László, a művész unokája, az alapítvány kuratóriumának elnöke elevenítette fel a névadó alakját. A megemlékezők a szobornál virágokkal rótták le tiszteletüket. Gödöllő város önkormányzata nevében Pecze Dániel alpolgármester koszorú- zott. Ezt követően a kastély dísztermében került sor az alapítvány ünnepi estjére, amely hagyományosan egyfajta visszatekintéssel kezdődött. Ez alkalommal Körösfői László tartott előadást, Szerelem a századfordulós Gödöllői Művésztelepen címmel, amelynek során többek Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Juhász Árpád alkotótársaik magánéletébe, érzelmi világába pillanthattak be az érdeklődők. Az előadás után került sor a díj átadásra. Mint elhangzott, az alapítvány az egykori művésztelep alapítója „gazdag szellemi és művészeti hagyatékának méltó megőrzése céljából támogatja a művészet bármely ágában tehetséges gödöllői fiatalok fejlődését, tehetségük kibontakozását, és célul tűzte ki a gödöllői fiatalok művészeti oktatását kiemelkedő színvonalon végző pedagógusok erkölcsi és anyagi elismerését.” Ezek szellemében évente egy, Gödöllőn élő 14- 24 év közötti tehetséges fiatal vagy a tehetséges fiatalok oktatását hosszabb ideje kiemelkedően végző személy díjazására kerül sor. A kuratórium az idén úgy döntött, két tehetséges fiatal veheti át az elismerést. Laurán Apolka a Frédéric Chopin Zeneiskolában Bali János növendéke volt .Az intézményben töltött évek alatt a furulyairodalom minden területével megismerkedett, s a zeneművek kiváló megszólaltatása mellett, mint ifjú zeneszerző is elismerést vívott ki magának, több szerzeménye is felcsendült a különböző koncerteken. Több rangos zenei versenyen szerepelt kiváló eredménnyel.

Annus Réka az éneklést a Gödöllői Szkólában kezdte, majd 2001-től a Chopin Zeneiskola növendéke lett, ahol népi ének szakon először Szikora Réka, majd helyettes tanárként Albertné Joób Emese és Dezső Piroska tanították, ezt követően pedig Benedek Krisztina növendéke lett. 2009- ben megkapta a Zeneiskola „Év diákja” címet. Több országos népzenei és népdaléneklési versenyen szerepelt kiemelkedő eredménnyel. 2012 nyarán felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszékének népi ének szakára, ahol 2015 júniusában BA népi ének előadóművészi diplomát szerzett, majd 2015 szeptemberétől felvételt nyert ugyanennek a szaknak tanári mesterképzésére is. A 2014-15-ös tanév második szemeszterében az Óbudai Népzeneiskolában próbálhatta ki magát, helyettesítő tanárként, 2015 szeptemberétől pedig az Alsógödi Búzaszem Alapfokú Művészetoktatási Intézmény népi ének tanárnője. Zeneakadémiai tanulmányai során különösen jelentőssé vált számára a magyar népzene gyűjtése. Ennek területei a Galga menti Hévízgyörk, Erdélyben: Kalotaszegen Kalotaszentkirály, Mezőségben Buza, Feketelak, Szék. a Küküllők-vidéke, a Dunántúlon Tolna és Baranya-megye, s végül idén nyáron Székelyföldre és Gyimesbe is eljutott. Több zenei formációnak, többek között a Galileo zenekarnak és a Csercsel énekes lány-kvartettnek is tagja. Az elismeréseket Körösfői László, a kuratórium elnöke adta át. (k.j.)

(Gödöllői Szolgálat, 2015. november 3.)


2014.

KÖRÖSFŐI-DÍJ

Ebben az esztendőben Fodor László kapta az elismerést
laci

Fodor László, a Chopin Zeneiskola művésztanára kapta idén a Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány díját és emlékplakettjét. Az elismerést október 29-én, a Körösfői-Kriesch Aladár születésének évfordulója alkalmából rendezett megemlékezés keretében adták át.

A rendezvény a múzeum előtt, a gödöllői művésztelep egykori alapítójának szobránál kezdődött, ahol Annus Réka körösfői (Erdély) népdalcsokrot adott elő, majd Körösfői László, a művész unokája, az alapítvány kuratóriumának elnöke elevenítette fel a névadó alakját. Körösfői László beszédében méltatta az önkormányzatnak azt a lépését, hogy Nagy Sándornak is szobrot emeltek, s elismerően szólt az alkotásról, ami a művészt és feleségét együtt ábrázolja. A beszédet követően a megemlékezők Körösfői-Kriesch Aladár szobornál virágokkal rótták le tiszteletüket. Gödöllő város önkormányzata nevében Pecze Dániel alpolgármester koszorúzott. Ezt követően a kastély dísztermében került sor az alapítvány ünnepi estjére, amelyen Körösfői László beszélt az alapítvány létrehozásának történetéről és eddigi tevékenységéről. Mint mondta, az évek során bebizonyosodott, hogy minden esetben jól döntöttek a kitüntetettek személyéről, amit igazol, hogy az elismerésben részesített fiatal tehetségek valamennyien jelentős művészkarriert futottak be. Ezt követően Őriné Nagy Cecília művészettörténész Mese, mítosz és történelem Körösfői-Kriesch Aladár festészetében címmel tartott előadást, amelyben többek között „A tordai országgyűlés” című festmény a Parlament vadásztermének képei és az egri vár ostromát ábrázoló alkotásokon keresztül mutatta be, hogyan jelentek meg a népi elemek, valamint a magyar őstörténet szimbólumai. Az előadást követően került sor a díj átadására. Az alapítvány az egykori művésztelep alapítója „gazdag szellemi és művészeti hagyatékának méltó megőrzése céljából támogatja a művészet bármely ágában tehetséges gödöllői fiatalok fejlődését, tehetségük kibontakozását, és célul tűzte ki a gödöllői fiatalok művészeti oktatását kiemelkedő színvonalon végző pedagógusok erkölcsi és anyagi elismerését.” Ezek szellemében évente egy, Gödöllőn élő 14-24 év közötti tehetséges fiatal vagy a tehetséges fiatalok oktatását hosszabb ideje kiemelkedően végző személy díjazására kerül sor.

A kuratórium az idén Fodor Lászlónak, a Chopin zeneiskola művésztanárának ítélte oda az elismerést, aki 1992-ben került az intézménybe. Már 1994-ben az egyik tanítványa eredményesen szerepelt az Országos Fafúvós Versenyen, s azóta is sorra kiemelkedő eredményeket érnek el. Fodor László 1990-től tagja volt a kecskeméti Bohém Ragtime Jazz Bandnek, 2000-ben pedig meghívást kapott a nemzetközi hírű Hot Jazz Bandbe, ahol jelenleg is játszik. Az elismerést Körösfői László, a kuratórium elnöke adta át. A díjazottat Ferenczi Anna, a zeneiskola nyugalmazott igazgatója és Lázár Attila igazgatóhelyettes méltatta. Az ünnepi műsorban Fodor László egykori és jelenlegi tanítványai, valamint barátai és kollégái közreműködtek.

(Gödöllői Szolgálat, 2014. november 4.)


2013.

Tudományos konferencia a múzeumban

Óriási érdeklődés kísérte a Gödöllői Városi Múzeumban a Szecesszió Éve Gödöllőn programsorozat részeként, Körösfői-Kriesch Aladár születésének 150. évfordulója alkalmából megrendezett tudományos konferenciát.

Gaálné dr. Merva Mária, a múzeum igazgatója köszöntőjében elmondta, nagy öröm számukra, hogy ekkora az érdeklődés Körösfői-Kriesch Aladár életműve iránt, s hogy a szakma számára is vonzó volt a tanácskozás. Ez abból is látszott, hogy sokan jelentkeztek előadónak a szeptember 14-én megtartott tanácskozásra.
Örömmel számolt be arról, hogy az emlékév a Körösfői leszármazottakat is megmozgatta. Kriesch György ehhez kapcsolódóan több kiállítást szervezett és előadást tartott itthon és Erdélyben, Körösfői László pedig Tűzőrzők címmel jelentetett meg egy kiadványt, ami a Körösfői alapítvány munkájának bemutatása mellett több, a művész munkájával, életével foglalkozó tanulmányt is közöl.
Gaálné Merva Mária köszöntőjét azzal zárta, bízik abban, hogy a konferencia országosan is felhívja a figyelmet Körösfői-Kriesch Aladárra és a gödöllői művésztelepre.
A tanácskozáson Murádin Jenő Körösfői-Kriesch Aladár: „Engem Kolozsvárhoz annyi személyes, drága szál fűz…” című előadásában a művész 1889-től Gödöllőre költözéséig terjedő, Kolozsváron töltött időszakát mutatta be, majd H. Szilasi Ágota, az egri Vármúzeum művészettörténésze Egy millenniumi festmény címmel nem is egy, hanem két Körösfői festménnyel ismertette meg a hallgatóságot. Mindkét alkotás Eger várának ostromát ábrázolja, az egyik a Városházán, a másik pedig a vármúzeum gyűjteményében található – utóbbit jelenleg a gödöllői kiállításban láthatják az érdeklődők.
Szegedy-Maszák Zsuzsanna Körösfői-Kriesch Aladár portréfestészetéről tartott előadást, melyben felhívta a figyelmet arra, hogy bár Körösfőit elsősorban a monumentális feladatok vonzották, mégis életművében jelentős helyet foglalnak el portréi. Kolozsvári, budapesti és a Magyar Tudományos Akadémiától kapott megbízásai mellett főként családtagjairól készített képeit a magyar festészet kiemelkedő alkotásai között tartják számon.
Gulyás Dorottya Körösfői munkásságának egy kevésbé feldolgozott területével, szobrászati alkotásaival és emlékműveivel ismertette meg a tanácskozás résztvevőit. Mint mondta, alig több mint egy tucat plasztikája valósult meg, leginkább kisméretű domborművek, büsztök, s ezek többsége is a családtagokat, barátokat ábrázolja.
Előadásában a marosvásárhelyi Kultúrpalotában található, I. Ferenc József megkoronázását ábrázoló domborművet is bemutatta.
Izgalmas, a szakemberek számára is különleges előadással ajándékozta meg az érdeklődőket dr. Bóna István, a Magyar Képzőművészeti Egyetem munkatársa. A „Technikátlan technika. Körösfői-Kriesch festészeti kísérletei restaurátor szemmel” című előadásában nem csak a művész festési technikáival ismertette meg a résztvevőket, hanem bepillantást engedett a restaurátori munka különleges vizsgálati módszereibe is.
Hasonlóan nagy tetszést aratott Földi Eszternek, a Magyar Nemzeti Galéria grafikai osztálya vezetőjének előadása, amiben Suta Csilla főrestaurátorral közösen mutatta be Körösfői három freskókartonját: az Országházban található „Bölényvadászat”  – vagy más néven „Attila megmenti Budát”, a Zeneakadémiát díszítő „A művészet forrása”, valamint a jelenlegi Szent István Közgazdasági Szakközépiskolában található „Dunai rakodók”, vagy „A gabonáshajó kirakodása” címmel ismert alkotásokét.
Nagy örömmel számolt be arról, hogy a zeneakadémiai és a Mester utcai iskola falán lévő freskók kartonjait már sikerült restauráltatniuk, így azok művészettörténeti feldolgozására és kiállításokon való bemutatására is lehetőség van.
Dr. Keserü Katalin művészettörténész az ornamentika Körösfői munkásságában való megjelenéssel és térfoglalásával foglalkozott előadásában, amiben a szövőműhely megalapítása jelentős szerepet játszott.
Dr. Gellér Katalin a mitológia témákkal foglalkozott, Farkas Zsuzsa pedig a halál ábrázolásának témáját járta körül, középpontba állítva az Ego sum című, szintén a kiállításban látható nagyméretű festményt.
Körösfői-Kriesch Aladár számára az alkotó munka mellett a tanítás is fontos volt. Tanítványairól Benkő Zsuzsa tartott előadást, külön kiemelve Leszkovszky Györgyöt, akinek hagyatékát 2007 óta őrzi a Gödöllői Városi Múzeum.
A tanácskozáson Őriné Nagy Cecília, a Gödöllői Városi Múzeum művészettörténésze köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették a kiállítás megvalósulását. Kiemelte a Körösfői család elhivatottságát, akik amellett, hogy komolyan foglalkoznak a művész hagyatékával, a kutatási munkákat is segítik. Megköszönte az önkormányzat támogatását is, ami nem csak a kiállítás megrendezését, hanem az ahhoz készült katalógus megjelenését is lehetővé tette.


2012.

A Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány jótékonysági estje

Háromórás jótékonysági estet rendezett szombaton este a Gödöllői Királyi Kastély Dísztermében a Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány. Az est bevételét az alapítvány által adományozandó művészeti díjra, és Körösfői-Kriesch Aladár születése 150. évfordulójának méltó megemlékezésére fordítják 2013-ban.

Az alapítvány 15 éves fennállása alatt több mint 4 millió forinttal támogatta a fiatal művésztehetségeket és tanáraikat, mondta megnyitójában Körösfői László, a kuratórium elnöke. Az alapítvány ezen kívül állami támogatás elnyerésével a Nagy Sándor műteremház felújítását is elvégezte több mint 20 millió forint felhasználásával. Közadakozásból pedig elkészült a névadó Körösfői-Kriesch Aladár mellszobra, amit a Gödöllői Városi Múzeum előtt állítottak fel.
Jelenleg a személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásából gyűjt támogatást céljai megvalósításához az alapítvány. Körösfői László megköszönte mindazok támogatását, akik ezt a felajánlást megteszik, hiszen nagyon sok tehetséges fiatal és eredményes pedagógus érdemli meg a jövőben is az elismerést. A mostani est műsorát a korábbi kitüntetettek adták, akik közül többen már nemzetközi téren is igazolták tehetségüket. A képzőművész plakettesek pedig a tombolára felajánlott tárgyakkal segítették a jótékonysági est sikerét.

Közreműködtek:
Baráth Nóra oboaművész
Barta Katalin zongoratanár
Colla Parte Consort
Colour Strings
Ferenczi Anna zongoratanár
Gödöllői Fiatal Művészek Egyesülete
Horváth Zoltán (GFME elnöke)
Klacsmann Nóra, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Szeged) hallgatója
Langer Ágnes, a Gutenberg Egyetem (Mainz) hallgatója
Saltarello Együttes
Soós Gabriella zongoraművész
Szalai Gergő, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója (Debrecen)
Szalay Borka blockflöte művész

A műsort Barta Katalin zongoraművész vezette. Aszisztens: Gálné Bagi Márta hegedűtanár.

Balázs Gusztáv felvételei


Bajkó Dániel kapta a Körösfői Emlékplakettet

A 149. születésnapon

bajkóAz alapítvány kuratóriuma 13. alkalommal adott át elismerést. Az emlékplakettben korábban a következők részesültek: Winkler Nándor és Herczenik Anna (1997), Debreczeni Zsófia (1998), László Lilla és Lőrincz Áron (1999), Baráth Nóra és Remsey Dávid (2000), Ferenczi Anna (2001), Szekeres Erzsébet és Farkas Ágnes (2002), Barta Katalin (2003), Szalay Borbála és Goschler Tamás (2004), Kiss Éva és Hidasi Zsófia (2005), Béres Ágota és Remsey Flóra (2006), Langer Ágnes és Szalai Gergő (2007), Horváth Orsolya és Kis Dorottya (2008), Gálné Bagi Márta és dr. Horváth Zoltán (2009), Széphalmi Júlia (2010), Lázárné Nagy Andrea (2011). Az idei program is – mint már öt éve – a Gödöllői Városi Múzeum bejárata előtt közadakozásból felállított Körösfői Kriesch Aladár mellszobor megkoszorúzásával kezdődött. Először Hidvégi László énekelt kalotaszegi népdalokat, majd Madarászi László szavalt. Megemlékezést Körösfői László mondott, kiemelve, hogy 43 adakozó segítette a szobor felállítását. Az önkormányzat képviseletében Tóth Tibor alpolgármester és Pecze Dániel képviselő koszorúzott. A királyi kastély dísztermében tartott ünnepségen a kuratórium elnöke elmondta, hogy a Körösfői Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány a huszonöt eddigi kitüntetettet 2,2 millió forinttal jutalmazta. Ezen kívül a mű- vészek fejlődését közel kétmillió forinttal támogatta. Az alapítvány volt a mecénása egy a művésztelepről készült filmnek, továbbá kötetetek megjelenését is elősegítette. Állami támogatás elnyerésével 24 millió forintot költött a Nagy Sándor-ház felújítására. A tavaszi jótékonysági koncert, amin az emlékplakettel kitüntetett művészek léptek fel, 390 ezer forint tiszta bevételt hozott.                                                                                                                                     Az est folytatásában Gellér Katalin művészettörténész a Zeneakadémián található Körösfői Kriesch Aladár alkotások kezdődő restaurálásáról szólt, majd Sári Gabriella festő-restaurátor a műalkotások helyreállításának műhelytitkairól tartott vetítést. A Körösfői Kriesch Aladár Emlékplakettet Körösfői László adta át Bajkó Dánielnek. A kitüntetettet méltató Sz. Jánosi Erzsébet, a Levendula Galéria vezetője a többi között elmondta: a fiatalember festményeiben épületeket, tárgyakat, objektumokat értelmez, hétköznapi tárgyakkal veszi körbe magát, csak azokra fókuszál. Munkái líraiak, érzékenyek, elemzők, boncolgatók, mint alkotójuk maga is.                                                            Bajkó Dániel 2008 óta tanul a Képző- művészeti Egyetem festő szakán, idén szerez diplomát. 2010-től több kiállításon szerepeltek alkotásai Budapesten és Gödöllőn. A műsorban Madarászi László mondott verset, oboán játszott Kovács Borbála, klarinétozott Eszenyi Zsombor és Rácz Zoltán, zongorán kísért Ferenczy Beáta, továbbá közreműködött a Gödöllő Consort. Az ünnepséget zárva Körösfői László tájékoztatást adott arról, hogy 2013- at Gödöllő a művésztelepet megalapító Körösfői Kriesch Aladár születé- sének 150. évfordulója tiszteletére a Szecesszió évének nyilvánította. E tematikus év köré rendeződnek Gödöllő kiemelt kulturális programjai. Kriesch György, a művész másik unokája a jövő évi eseményeket harangozta be. Többek között elmondta, hogy túrát szervez Kalotaszegre, ahol a gödöllői művésztelep több tagja is egész életre szóló muníciót gyűjtött alkotómunkájához. (l.t.)

(Gödöllői Szolgálat – 2017. november 7.)


2011.

Lázárné Nagy Andreát tüntették ki a Körösfői Kriesch Aladár emlékplakettelandi

Lázárné Nagy Andreát, a Frédéric Chopin Zeneiskola zenekarvezető-tanárát tüntették ki az idén a Körösfői Kriesch Aladár emlékplakettel. Az elismerést a művésztelep alapító polihisztor születésnapja alkalmából adta át a Gödöllői Királyi Kastély dísztermében rendezett ünnepségen unokája, Körösfői László.


 A pedagógus munkásságát Ferenczi Anna zenetanár, nyugalmazott igazgató és Gál Tamás, Liszt-díjas karmester, Érdemes művész méltatták. Az ünnepségen Pintér Zoltán alpolgármester elismerését fejezte ki a Körösfői Kriesch Aladár Művészeti Alapítványnak a névadó emlékének ápolásáért, s a kortárs művészek, művésztanárok támogatásáért.
A programot megelőzően megkoszorúzták Körösfői Kriesch Aladárt mellszobrát a Gödöllői Városi Múzeum előtt.
A Körösfői-emlékplakett kitüntetésben eddig a következő személyek részesültek: Winkler Nándor és Herczenik Anna (1997), Debreczeni Zsófia (1998), László Lilla és Lőrincz Áron (1999), Baráth Nóra és Remsey Dávid (2000), Ferenczi Anna (2001), Szekeres Erzsébet és Farkas Ágnes (2002), Barta Katalin (2003), Szalay Borbála és Goschler Tamás (2004), Kiss Éva és Hidasi Zsófia (2005), Béres Ágota és Remsey Flóra (2006), Langer Ágnes és Szalai Gergő (2007), Horváth Orsolya és Kis Dorottya (2008), Gálné Bagi Márta és Horváth Zoltán (2009), Széphalmi Júlia (2010).


2010.

Körösfői Kriesch Aladár születésnapja alkalmából Széphalmi Júlia kapta az emlékplakettet

Körösfői Kriesch Aladár születésnapja alkalmából Széphalmi Júlia kapta az emlékplakettet Széphalmi Júlia táncművész, a Magyar Táncművészeti Főiskola hallgatója kapta az idei Körösfői Kriesch Aladár Emlékplakettet a művésztelep alapító születésének 147. évfordulója alkalmából. Az elismerést Körösfői László, a Körösfői Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány elnöke adta át október 30-án, a Gödöllői Királyi Kastélyban rendezett ünnepségen. A programban az emlékplakettel korábban kitüntetett művészek is felléptek; Fényképek Körösfői-Kriesch Aladárról címmel előadást tartott Farkas Zsuzsa művészettörténész (Magyar Nemzeti Galéria)juli

Széphalmi Júlia 1992-ben született Budapesten. Általános iskolai alsó tagozatos tanulmányait az Erkel Ferenc Általános Iskolában végezte ének-zene tagozaton. Szülei (Benedek Krisztina és Széphalmi Zoltán) népdalénekesként, néptáncpedagógusként és koreográfusként tevékenykednek. A népzenével és néptánccal való korai ismerkedés mellett már hároméves korában felfigyeltek zenei hallására, ritmusérzékére, hajlékonyságára és kiváló mozgáskoordinációs képességeire. 3-6 éves koráig Vajda Gyöngyvér táncpedagógus keze alatt ismerkedett a művészi torna alapjaival, miközben szüleitől megtanulta az első néptánclépéseket is. 7 évesen már heti három alkalommal vett rész Budapesten a Magyar Táncművészeti Főiskola elő- készítő balett óráin Rudnyánszky Judit és Detvai Zsuzsa mesternők vezetésével. Eközben a Gödöllő Táncegyüttesnek is tagja volt, sőt a Frédéric Chopin Zeneiskolában zongora és népi ének tanulmányokat is folytatott. Kilenc évesen Iglói Évától, a Gödöllő Táncegyüttes akkori művészeti vezetőjétől szóló szerepet kapott Mosóczi István Hófehérke c. táncjátékában. Tíz évesen végérvényesen elkötelezte magát a táncnak, hiszen felvételt nyert a Magyar Táncművészeti Főiskola balettművész szakára.                                                    Balett növendékként minden évben rendszeresen fellépett a Diótörő c. táncjátékban a Thália Színházban, majd 9 éves korában az Operaházban. Hetedikes korában különbözeti vizsgákkal feljebb léphetett a főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziumának 9. osztályába, a négy- évente induló néptánc-színházi tánc szakra. A sikeres gimnáziumi felvételi óta négy év telt el. Ez idő alatt táncolhatott Kodály Székelyfonójának tánctételeiben és Janacek: Jenufa c. operájában a Magyar Állami Operaházban és a brnoi Operaházban Csehországban, valamint szintén a Jenufában Miskolcon, az Operafesztiválon. A főiskola táncművész hallgatójaként vendégszerepelt Norvégiában, Erdélyben és Skóciában. A tánc mellett hobbija maradt a népdaléneklés is, így több gödöllői kulturális rendezvényen láthattuk már édesanyjával együtt énekelni, többek között 2007-ben Körösfői Kriesch Aladár mellszobrának avatásán. Énekelt Habsburg Ottó születésnapján, Wass Albert szoboravatásán, testvérvárosi rendezvényeken, a Királyi Kastélyban, a Művészetek Házában és a GIM-alkotóházban rendezett megnyitókon, például Schéner Mihály festőművész és Bódis Erzsébet textilművész kiállításán. Széphalmi Júlia 2010 nyarán felvételt nyert a Magyar Állami Népi Együttesbe.

A főtér felújítása miatt ezúttal kimaradt a szép programból Körösfői Kriesch Aladár a Gödöllői Városi Múzeum bejárata előtt felállított mellszobrának megkoszorúzása. Erre az eseményre jövő januárban, a magyar kultúra napján kerül majd sor, jelentette be az alapítvány elnöke, a művész unokája.

( Gödöllői Szolgálat, 2010. november 10.)


2007.

MŰALKOTÁSOK GÖDÖLLŐN 

Városunk gazdag kulturális örökséggel büszkélkedhet, amelyek között megtalálhatók az elmúlt századokból reánk maradt művek, és a kortárs alkotók munkái is. Sorozatunkban ezekkel ismertetjük meg olvasóinkat, de érdekességeket tudhatnak meg azokról az alkotásokról is, amiket már csak a festmények, fényképek őriztek meg számunkra.

Körösfői-Kriesch Aladár szobra

köröKörösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) bronzból készült mellszobrát 2007. október 29-én avatták fel a Gödöllői Városi Múzeum, az egykori Hamvay kúria épülete előtt. A hajdani szecessziós művésztelep alapítójának szobra szinte nyitánya a múzeumnak a művésztelepet bemutató kiállításához. Gödöllő egyik legújabb szobrának felállítását a Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány kezdeményezésére az önkormányzat támogatásával, civilszervezetek és magánszemélyek adományaiból valósították meg. A város lakói körében példaértékű volt az összefogás annak érdekében, hogy a művész emlékét ily módon is ápolják. Az ünnepélyes avatásra Körösfői Kriesch Aladár születésének évfordulóján került sor. A rendezvényen dr. Gémesi György polgármester és Körösfői László, az alapítvány kuratóriumának elnöke, a művész unokája közösen leplezték le az alkotást, aminél azóta is, minden esztendőben megemlékezést tartanak november 29-én. A szobor Gáti Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész munkája.

Körösfői-Kriesch Aladár 1863-ban született Budán. Művészeti tanulmányait a Mintarajz iskolában Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével végezte, majd Münchenben és Olaszországban folytatta. 1887-ben Firenze, 1889-ben Milánó, 1890-ben Velence, 1891-92-ben Róma volt tanulmányainak színtere. 1901-ben házat vásárolt Gödöllőn. Amikor pedig 1904-ben a németeleméri szőnyeggyártól a Kovalszky Sarolta vezette szövőműhely Gödöllőre települt, megfogalmazódott benne a gondolat, hogy egy háziipari-iparművészeti telepet hoz létre. Még ebben az évben meg is alakult a művésztelep, amelyben az angol preraffaeliták hatására a középkori kézművesség technikai eljárásait igyekeztek felújítani. Még állami támogatást is sikerült szerezniük, így 1907-ben a szövőműhely, majd szövőiskola lett az Országos Iparművészeti Iskola tanműhelye. Közben nagy megbízásoknak is eleget tett: 1897-ben a Parlament Vadásztermében festett két nagy méretű freskót (Buda a bölényvadászaton és Balatoni halászat), amelyek 1902-re lettek kész. Ezeken a képeken stílusa már közelebb áll jellemző műveihez. Gödöllő minden műfajnak otthont adott: a grafikának, könyvillusztrációnak éppúgy, mint a bőr-, fa-, és üvegmunkáknak, mozaiknak, faliszőnyeg tervezésnek. Volt szobrász és kerámiaműhelyük is. A képzőművészet, az építészet, a zene, a tánc, az irodalom éppúgy központi szerepet játszott a telep életében, mint a ház, a kert, a műhely, a család, a gyermeknevelés. Számos falképet készített többek között a Színművészeti Akadémiára (Katona Bánk bánja témájára), az 1910-es bécsi Vadászati Kiállításra, a budapesti Zeneakadémiára (A művészet forrása), a marosvásárhelyi Kultúrpalotába, a Pannonhalma millenniumi emlékművébe,. Mozaikot és üvegablakot is tervezett, ezeknek Róth Miksa volt a kivitelezője. A Magyar Képzőművészeti Társulat elnöke volt, Céhbeliek néven külön kiállító társaságot szervezett, amely 1914-től 1934-ig működött. Tagja volt a KÉVE művészcsoportnak. 1913-tól az Iparművészeti Iskola díszítőfestő osztályát vezette. Az első világháború kitörésekor haditudósítóként járta a harctereket. 1918- 19-ben a Nemzeti Tanács mellett működő Irodalmi és Művészeti Szaktanács tagja volt. 1920-ban halt meg. Először Budapesten temették el. Hamvai innen kerültek Gödöllőre ahol jelenleg is, a Dózsa György úti temetőben nyugszik. (ny.f.)

(Gödöllői Szolgálat, 2012. március 7.)


Körösfői díjátadó – 2007

Körösfői díjátadó Körösfői díjátadó2