Létrejötte

“Az alapítvány létrejöttének története 1963–ig nyúlik vissza. Ebben az évben, október 29-én volt 100 éve annak, hogy nagyapám, Körösfői-Kriesch Aladár megszületett. Az akkori tanácsi vezetés úgy döntött, hogy a centenárium tiszteletére az Erdő utcát, ahol nagyapám élt és alkotott, Körösfői-Kriesch Aladárról nevezi el. Nagyapám hajdani családi házában akkor anyámmal és öcsémmel laktam együtt.
A történethez tartozik, hogy édesapám, néhai Körösfői Aladár gépészmérnök, abban az évben halt meg, és utolsó éveiben tanácstag is volt.
Történt pedig, hogy anyám a nyitott utcai ablakon keresztül két, utcánkban lakó asszony következő párbeszédének volt akaratlan fültanúja:
Egyik: „Te, nem tudod, hogy kiről nevezték el az utcánkat?„
Másik: „Dehogynem! Hát a mérnök úrról!”
Egyik: „Tényleg? És miért?„
Másik: „Hát mert utcabizalmi (sic) volt!
A párbeszéd komikus, de én akkor nagyon megdöbbentem azon, hogy Körösfői-Kriesch Aladárról, az európai hírű Gödöllői Művésztelep megalapítójáról, a parlamenti, zeneakadémiai, marosvásárhelyi freskók és még sok száz csodálatos alkotás készítőjéről, a nemzetközi hírű gödöllői szőnyegszövő műhely létrehozójáról (amely éppen az Erdő utcában működött!), alig 40 évvel a halála után abban az utcában sem tudnak semmit, ahol élt és alkotott! Ez a felismerés akkor engem villámcsapásként ért. Ezért elhatároztam, hogy a jövőben minden erőmmel azon leszek, hogy nagyapám művészetét a lehető legszélesebb körben, elsősorban Gödöllőn, ismertté tegyem. Ennek érdekében tervszerűen kezdtem felkutatni hajdani alkotásait, amelyekről diaképeket készítettem. Igyekeztem minél nagyobb ismeretre szert tenni a munkásságáról, és ezek birtokában elkezdtem vetített képes előadásokat tartani Körösfői-Kriesch Aladárról és a Gödöllői Művésztelepről.
1997-ben létrehoztam a Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítványt. Úgy láttam, hogy városunkban nincs kellő ismertsége és elismertsége annak a kulturális szellemi örökségnek, amit Körösfői-Kriesch Aladár festő- és iparművész, a múlt század eleji híres Gödöllői Művésztelep létrehozója és vezetője az utókor számára és különösen a gödöllőiek számára hátrahagyott. Úgy gondoltam, mindent el kell követni azért, hogy a ma Gödöllőn élők – fiatalok és idősebbek egyaránt – megismerjék, megbecsüljék e kiváló művész munkásságát, és büszkék legyenek arra, hogy szűkebb hazánk, Gödöllő e művésztelepen keresztül vált nemzetközi hírűvé.
E törekvésemben támogatókra találtam, akiknek a segítségével hoztam létre az alapítványt.”

részlet Körösfői László írásából
Jubileumi évkönyv, 2013.
(munkacím)